Papok, mesterek, curatorok

  A XVII-ik századtól csak egy papnak ismerjük nevét. Ez az 1693-ik püspöki vizsgálat jegyzőkönyve szerint: Muzsnai Mózes 1693. A XVIII-ik században részint templomi feliratok, részint számadási jegyzőkönyvek után, csaknem valamennyit ismerjük. Így Dersi Aeneás 1718-ban pap, mint a régi harang feliratából kitűnik. Mikor jön Ravába nem tudható. 1728-ban még említi a "Pugillaris". Innen valószínűleg más eklézsiába ment. Ezt engedi következtetni az erdőperben egyik tanú vallomásának, ezen kifejezése: "Eneas papot is mikor itt lakék, keményen megbüntették." Mikor megy el és hová, nem tudható.

Almási András 1730-1740. említtetik neve. Utána 1743-ig ki lehetett pap, nincs említve. A pugillares ezen feljegyzése "a T. predicator úrnak felszentelésiért fizöttem egy frtot" új papról bizonyít. S lehet, hogy ez már Váraljai István 1789-ig, kinek neve először, mint ravai papnak, az 1743-iki püspöki vizsgálat jegyzőkönyvében fordul elő. Nagy tekintélyű s tudományú ember; egyházköri jegyző, majd esperes. Ó kezdi csaknem mindenik jegyzős anyakönyv vezetését. Nagy érdeme, mint esperesnek az említett "Matrix" az eklézsiának ingó és javairól. 1789-ben itt halt el.
Kisgyörgy Ferenc 1789-1722. Alatta épül új papi lak. Meghalt-e Ravában vagy más helyre ment, nem tudjuk.
Gejza János 1793-1801. Valószínűleg testvére a nagyhírű prédikátor Gejza Józsefnek. Egy ideig egyházi jegyző is. Híveivel ellenkezésbe jön s habár a püspöki vizsgálat ki is egyenlíti az ellentéteket - Lázár István püspök Alsó­Siménfalvára rendeli papnak(29) s helyébe a Boldogasszonfalváról Koncz Mártont 1801-1831. Korának egyik legkitűnőbb papja; neje testvére a nagynevű Koncz Jánosnak. Egyházi ügyvéd, közügyigazgató, jegyző s végre esperes lesz. Nevéhez van kötve ez eklézsia előmenetele, lelkes vezetése alatt. Szigorúan erélyes ember, egyháza érdekét szívén hordozva. A nagy erdőperben szembeáll saját híveivel, s noha feljegyzése szerint "sok keserű méltadanságot szenved emiatt, hogy sokszor keserves könnyeket hullat", még sem csügged egyháza 'igazságáért való küzdésében. Mint esperes, sokat tett a kereszturi iskola építése érdekében.(30) Meghalt 1831-ben Ravában.
Árkosi Dénes 1832-1887.Körmöczi János püspök azon feltétellel rendeli Ravába, hogy három évig nőtlenségben élve, gyűjtse meg jövedelmét s menjen külföldi akadémiákra.(31) Erről azonban lemond a három év elteltével s megtakarított jövedelmét befizetvén a status pénztárába megmarad ravai papnak, kicsiny körben buzgón munkálkodva hivatása teljesítésében. Közügyigazgató majd esperes lesz. Mint ilyen, elévülhetetlen érdemeket szerzett a status tőke gyűjtésében az 50-es években. Az esperesi hivatalt 15 évig viselvén, lemond. Lemondása elfogadtatott, de az E. K. Tanács érdemei elismeréséül meghagyja e cím viselésében. 1887-ben a papi hivatalról is lemond s 55 évi szolgálat után tisztességes nyugalomba vonul vissza.

Végh Mihály 1887 mesteri állomás csak 100 éve, hogy szervezetett Ravában. 1784 előtt semmi említés sincs erről, hogy tényleg melyik évben állítják fel, nem tudható. Az első mester neve 1789-ben említtetik. Ez Boros András 1789-1801. Az 1801-ben tartott püspöki vizsgálat alkalmával, ellene is vádat emelnek a hívek. Ö tisztázza ugyan magát ez alól, de mégis elrendelését kéri. S lehet, hogy előlegesen értekezett a bethlen-szent-miklósi mesterrel, mert a püspök őt Szt-Miklósra rendeli s onnan helyébe: Sipos Dánielt 1801-1806.
Kozma Pál 1806-1818. Az eklézsia 1818-ban orgonát szerez, s Kozma elkéredzik, mert nem tud orgonálni.
Dombi György 1819-1832.
Kereső József 1832-1838.
Id. Katona :Mihály 1836-1876.
József:Mihály 1876-tól kezdve. Az előtt a m-zsákodi eklézsia mestere. Egyik fia, Dénes bözödi eklézsiának mestere.
A curatorok nevei közül a XVII. százból csak egyet ismerünk, ez Ilyés Péter 1693. 1718-tól kezdve pontosan ismerjük, mivel a számadások rendjén fel vannak említve. Így: Kecskés István 1718. Fülöp Mihály 1723. Nagy Zsigmond 1724-32. Kecskés Zsigmond 1732-36. Jakab Miklós 1736-40. Marczi János 1743. Izsákjános 1743-1747. Kecskés Mihály 1747-50. Izsák György 1750-53. Izsák Péter 1753-56. Kecskés István 1756-57. Izsák Zsigmond 1757-58. Bartalis György 1758-59. Kecskés András 1750-60. Fülöp Péter 1760-63. Izsák Péter 1763-69. Marosi Péter 1769-73. Jakab 1'vfiklós 1773-76. Izsák György 1776-79. Id. Izsák Péter 1779-82. Andrási Zsigmond 1782-85. Nagy Zsigmond 1785-89. Marosi György 1789-92. Izsák Péter 1792-95. Izsák Dániel 1795-98. k. Izsák Péter 1798-1804. id. Iszák Zsigmond 1804-7. Kecskés István 1807-42. Izsák Zsigmond 1842-1852. Izsák János 1852-56. Ifj. Kecskés András 1856-66. Izsák János 1866-69. Nagy István 1869-86. Nagy Dániel 1886.

Különösen kitűnt ezek közül Izsák Zsigmond 1804-7, kiről akkori pap Koncz Márton is melegen emlékezik meg feljegyzéseiben; sőt a halottas anyakönyvben neve után vastagon felhúzva, e megjegyzést teszi: "kár volt e derék embernek meghalni." Ó építteti a templomot nagy küzdelemmel, sok keserűséget is szenved azért, de nem csügged el. Ellenei megindítják az eklézsia ellen a nagy erdőpert - s nem fél felvetni. Azonban hirtelen meghal a jók méltó bánatára s Koncz M. is azt írja: "igaz lelkemből sirattam meg." Helyét az ép oly kitűnő Kecskés István 1807-42. foglalja el. Az ő nevéhez van kötve az eklézsia felvirágozása, melyen igaz lélekkel csüngött. Hivatalát 34 évig folytatja páratlan buzgóság és odaadással. A nagy erdőpert tovább folytatva megnyeri. Az eklézsia minden fekvő javait hivatalos bizottsággal összeíratja.(32) Újabb fekvőségeket szerez. A papi és mesteri telkeken új házakat építtet. A templomon történt romlásokat buzgó gyorsasággal igyekszik kijavíttatni. És ami előtte nem volt, tőkét kezd gyűjteni az eklézsia számára, átlátva, hogy előmenetelének ez legbiztosabb eszköze stb. 1842-ben hal meg, nemcsak az eklézsia, de az egész környék méltó bánatára. Tettei azonban halhatatlan nevet s dicső emléket szereztek neki ez eklézsia történetében. Legyen emléke áldott! S vajha utódaiban is lángra gyúlna az egyház iránti azon odaadó buzgóság s szeretet, mely benne oly áldóilag működött!