Jegyzőkönyvek, anyakönyvek, egyházköri és püspöki vizsgálatok

   Meglévő legrégibb jegyzőkönyvünk a múlt század első negyedében kezdődik. Ez egy úgynevezett "Pugillares Ecclesiastici, Anno 1724. 20. Augusti", mely a visitatio rendeletére készül. Ugyanis a jelzett évben "tapasztalja az szent visitatio, hogy az ecclának nagy kára vagyon az miatt, hogy se az introitust, se az exitust accurate és diligenter, sem edszer, sem másszor fel nem írták, mely mián számadás is illendőképpen nem Iehetett; azért deliberáltatott s poroncsoltatott a sz. visitatiótól, hogy minden haladék nélkül könyveket csináltasson a következendő curator, melyben mind a Reditust, mind az exitust igen szorgalmasan felírják." Ez időtől kezdve e pugillarisba írják, habár primitív módon a bevételt és kiadást 1748-ig s lehet tovább is, mert a végső lapok hiányoznak.

A második kötet számadási jegyzőkönyv 1751-ben kezdődik Váraljai István papsága idejében(7) . E kötetben is 1790-ig, noha rendszeresebb, mégis gyarló jegyzések teszik a számadás okát, amelyeknek végén a visitatio által tett egyes rendeletek és meghagyások vannak. 1790-tól már a köri vizsgálószék egyik tagja vezeti rendes pontossággal. A harmadik kötet (8) 1809-ben kezdődik Koncz Márton papsága alatt. Ebben a 30 első levél alsó jobb szeglete elégett az 1846-ban dühöngött tűzvész alkalmával, mely a papi lak ablakain is bekapott. e kötet tart 1843-ig, amikor Árkosi Dénes papságában kezdődik a ma is használatban levő 4-ik kötet.
Felsőbb (főkormányzószéki és egyházi) rendeleteket tartalmazó új könyvet kezd Váraljai 1780-ban. 1786-ban második kötetet kezd, amelybe 1857-ig vezetik a rendeleteket. A harmadik a jelenlegi kötet 1874-ben kezdődik. Presbyterialis és eklézsiai gyűlésekről csak 1867-tól vezettek jegyzőkönyvet. Papi hivatali jegyzőkönyvet pedig 1887-ben kezd e sorok írója.
Az anyakönyv vezetést szintén Váraljai István kezdi 1760-ban. Ez azonban az akkori szokás szerint, gyarló módon tett ily feljegyzésekből áll: kereszteltem, eskettem vagy temettem ezt vagy azt, eodem ugyanezt stb. Így vezetik 1833-ig, amikor is Árkosi Dénes rovatozott 2-ik kötetben rendszeres anyakönyvezést kezd. A harmadik kötet 1884-ben készül nyomtatott anyakönyvi ívekből, külön keresztelési, esketési és halotti, kemény bőrkötésben.

A gratis visitatio, vagy egyházköri vizsgálószék látogatásáról 1724-tól kezdve van bizonyíték. Ez időtől kezdve rendesen gyakorolja működését s csak 1848 és 49-ben szünetelt az akkori nagy idők mozgalmas napjai miatt.
Generalis visitatio vagy püspöki vizsgálattól több alkalommal van említés. Mint tényleg megtartottról, csak az 1693 és 1743-ikról van kevés adatunk – az 1801 és 1839-ikiról teljes jegyzőkönyvünk. Hogy 1726, 1738, 1767-ben is lehetett, csak a "Pugillaris" ezen gyarló feljegyzései: "a t. püspök úr itt járt s lovai számára zabot vöttem" tesznek említést.
Hogy Almási G. Mihály püspök által 1693-ban vizsgálat tartatott, bizonyítja az 1801-ben tartott püspöki vizsgálat könyve, melyben az 1693-ikára hivatkozás van s mint bizonyíték szerepel. Fájdalom, az eredeti elveszett. (9)

Szentábrahámi L. Mihály püspök által 1743-ban tartott vizsgálatról, bizonyság egy itt hozott határozat, mely szerint: "Jóllehet in anno 1654. die 25. Septembris volt Determinatio a ns. kereszturszéki unitária Ecclésiákban való Papok és Mesterek fizetések iránt és mivel némely Ecclesiáktól a Filiák elszakadtanak és különben is az Halgatók igen elfogytanak, e szerint az Egyházi Szolgáknak is fizetések annyira megkevesedett, hogy csak életekre való kenyerök is alig lehet, annál is inkább, hogy abból ruházkodhassanak, nem lehet Midőn in anno 1743. Tiszt. Tudós Szt. Ábrahámi Mihály úrnak ő kegyelme az Erdélyi unitária Ecclesiák Superintendense, Generalis szent visitatioját elkezdte volna ő kegyelme mellett levő Visitatorokkal és fenn megírt széknek akkori Esperestjével, tiszteletes Solymosi Márkos Péter urammal a Ravai unitaria sz. Ecclesiában tetszett ő kegyelmének és a Gnrlis sz. Visitatiónak ilyen Determinatiót tenni és eszerint megíratni" stb. E vizsgálatról az eklézsia levéltárában egyéb adat nincs. Az Egyházi Képviselő Tanács irat tárából e könyv másolatát is megkaptam, azonban ez is, kevés kivétellel, csak az 1693-ban felvett inventáriumot tartalmazza. (10)

Az 1801. április 6-án kezdődő püspöki vizsgálatot a fáradhatatlan buzgóságú Lázár István püspök tartja, "consistor Nagy Sigmond aetuariussága mellett, jelen lévén Gálfalvi Pál köri esperes és scribául bözödi pap, Márkos András." A 26 levélre terjedő jegyzőkönyv lelkiismeretes pontossággal végzett nagy munkának bizonyítéka. A négy napig tartott vizsgálat ülései, részint a templomban, részint a papi lakban folytak. A templomban nyilvánosan tárgyaltatott az eklézsia fungens papja, Gejza János és fungens mestere, Boros András ellen beadott terjedelmes panaszlevél, melynek egy része való, más része nagyított vádakat tartalmazott. A püspök tanácsa s kibékítő szavainak hatása alatt a belső emberek egymással s az eklézsiával, illetve vádlóikkal kölcsönösen kibékülnek a püspök előtt. De úgy látszik e békességben maga a püspök sem bízott, mert már ápril. 11-én Magyarzsákodon hozott határozatával mind Gejzát, mind Borost más eklézsiába rendeli el.

Érdekes momentuma volt ezen ülésnek, midőn a templomkerülők megdorgálására jött a sor. Említve van a jegyzőkönyvben egy Izsák Dániel nevű egyén, aki fővádló volt Gejza pap ellen is. A szájhagyomány szerint Lázár püspök megidézi Izsák Dánielt, de ez nem jelenik meg. Ekkor a papi székben ülő püspök haragtól szikrázó szemekkel kardjára üt s fennhangon kiáltja: "Mondják meg annak az embernek, ha tüstént ellőmbe nem terem, hatalmamnál fogva megkötéztetve hozatom ide." A kemény szavak használtak: Izsák Dániel megjelent s a székelyt jellemző daccal szól: "Itt vagyok, egy rókáról úgy is csak egy bőrt lehet lehúzni." Erre a püspök kemény, de szelídebb szavakkal azt mondja: "Nekem nincs szükségem a rókának bőrére, csakis a szőrére; de azt is,
hogy egyenként szedjem ki." Izsák Dániel e szavakra megjuhászkodott s bevádolt papjával is kibékülvén, a templomot azonnal gyakorolni kezdette.

E püspöki vizsgálat feltűnő részletességgel írja le az eklézsiának minden ingó és ingatlan javait, okleveleit, lélekszámát, valamint a belső emberek minden lehető jövedelmét.(11)
Utoljára 1839-ben volt püspöki vizsgálat Ravában. Ez év november 20-án érkezik Székely Miklós püspök s Koronka Antal, mint tollvivő. A ravaiak, Árkosi Mihály köri esperes vezetése alatt, a mintegy két óra távolságra fekvő Balavásár határán már ünnepiesen fogadják s kísérik nagy lelkesedés mellett Ravába, megújuló ünnepiességek között. E vizsgálat már csak a papi lakban tartja üléseit öt napon keresztül. A 15 nagy ív levélre írott jegyzőkönyv, az 1801-iki mintájára vezetve, részletesen felvezet újból mindeneket, s az előfordult változásokat.(12)

1839-től fogva csak akart lenni, de nem volt püspöki vizsgálat. Néhai Kriza János püspök a 60-as években vizsgálatot tartván ez egyházkörben, Ravát is meg akarta látogatni. De a rendkívül megáradt Kis-Küküllőn nem lehetett átjönni s így ez alkalommal az ünnepies fogadásra előre elkészült eklézsia méltó bánatára elmaradt. (13)